“Tisztelt Asszonyom!
D. külterületén, egy tanyán lakunk.Ez az állandó lakásunk, és pont a nyugalom miatt költöztünk oda Dunaújvárosból. Természet-gyógyász és mérnök házaspárként csendes éltmódot folytatunk, és napi munkánk miatt rendkívül fontos lenne az eredetileg megtapasztalt csend. Sajnos évek óta szenvedünk a kb600m-re levő gyümölcsösben PB-gázzal működtetett hangágyúval végzett madárriasztástól, amit cseresznye érés 2 hónapjában hajnaltól késő estig végeznek. 3-5 percenként 3db hatalmas robbanás 80-100dB értékkel. Ez elviselhetetlen. A gyümölcsös tulajdonosa egy ideig partner volt abban, hogy elviselhető mértékre állítsa, de utána megint visszaállt a hangos üzemeltetésre. Tavaly már nem lehetett szót érteni vele, és azzal fenyegetett, hogy zaklatásért feljelent. Korábbi években kértük az Önkormányzat és a Környezetvédelmi hivatal segítségét, de nem sok eredménnyel. (Jelenleg is kapcsolatban vagyunk mindkét szervvel.) A Környezetvédelmi hivatal szakembere szerint az impulzus jellegű zajok esetében a hivatalosan végzett zajszint mérés soha nem fogja elérni a határértéket, mivel a szabvány szerint átlag értéket számítanak a zajból és az azt követő csendes időszakból. Ezek szerint bármekkorát durranthat, még ha az egészség károsodáshoz, anyagi kárhoz vezet is!? (Érdekes lenne alkalmazni ezt a szabályt gyorshajtás esetére!)
A Vidékfejlesztési Minisztérium-ból Dr Rácz András államtitkár úr állásfoglalásában a hatályos jogszabályokat említi. Csakhogy ezek nem vonatkoznak az impulzus jellegű zajokra! Szintén említi, hogy Július 1 előtt engedély köteles ez a tevékenység! Ezt viszont kiadták/kiadják minden hatásvizsgálat nélkül!? (Sajnos ezen a téren hiányosak az információink, és a hivatalok nem foglalnak konkrétan állást – nem adnak támadási felületet!?)
A Kv hivatal egy személyes konzultáción a birtokvédelmi pert javasolta, de ezt inkább elkerülnénk – hosszadalmas is lehet, és mint tudjuk itéletet hirdetnek, nem igazságot. Kérem segítségét, hogy szerezhetjük vissza nyugalmunkat. A költözés nem megoldás, mivel ilyen jogi körülmények között bárhol, bármilyen okkal kezdhet valaki ilyen tevékenységet.
Üdvözlettel: Endre”
Tisztelt Endre!
Sajnos igaza van a Környezetvédelmi felügyelőség szakemberének a zajterhelési határértékeket illetően. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg a határértékek számítását. A gyümölcsösben történő madárriasztás véleményem szerint üzemi zajnak minősül, mivel termelő, szolgáltató tevékenységhez használt gép, vagy berendezés bocsátja ki. Az együttes rendelet 1. melléklete tartalmazza az Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit. Ezek a zajterhelési határértékek átlagértékek a zaj erősségét nappal 8 órára, éjszaka fél órára kell elosztani.
Mivel Önök tanyán laknak, a szobáikban a legmegengedőbb, 4. Gazdasági területre vonatkozó határértékek (nappal: 60 db, éjjel: 50 db) lennének érvényesek, ami még jobban aláássa a határértékekre való hivatkozás lehetőségét.
Ugyanakkor a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. A veszélyes mértékű környezeti zaj fogalmát a rendelet így határozza meg:
„2. § ja) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét.”
A zajkibocsátási határérték egy a terhelésnél sokkal szubjektív érték arról – a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján- a környezetvédelmi hatóság dönt. Ez azt a zajszintet jelenti, amekkora zajt az üzemeltető a zajforrás helyén kifejthet. A jegyzőnek a zajkibocsátási határérték megállapításakor figyelembe kell vennie a zajforrás és a lakóépületek közötti távolságot. A kérdés az, hogy az Önök ingatlana hatásterületen belül van-e vagy sem. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. A környezetvédelmi hatóság (jegyző) azonban előírhatja a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a vélelmezett hatásterület.
A zajt előidéző tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetőjének (okozójának) kell zajkibocsátási határértéket kérnie a jegyzőtől.
A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés szerint „Ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi.”
Azt javaslom, hogy amennyiben a madárriasztó szomszéd nem rendelkezik zajkibocsátási határértéket megállapító határozattal, akkor ezt jelezzék (panasz formájában) a jegyzőnek és kérjék, állapítsa meg hivatalból a kibocsátási határértéket. Amennyiben a jegyző a kérelmet határozatával elutasítja, úgy a fellebbezési határidő (15 nap) szigorú betartása mellett lehetőség van a fellebbezésre.
Amennyiben a szomszédnak van zajkibocsátási határértéket megállapító határozata, akkor kérjék a jegyzőt, hogy végeztessen vizsgálatot, hogy a gázágyú nem lépi-e túl a kibocsátási határértéket. Ha túllépi, akkor a jegyzőnek bírságot kell kiszabnia. A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi zajvizsgálatot el kell végezni. A mérésre valószínűleg nem lesz szükség, ha ez egy bolti gázágyú, mert akkor a termékleírásában szerepel a a minimum és a maximum hangerő, viszont a zajkibocsátási határértékkel a jegyző kötelezően megszabhatja a maximumot.
A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény alapján Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az Alaptörvényben biztosított jogok védelmét legmagasabb szinten az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa látja el. A Biztos azonban csak akkor járhat el, ha a panaszolt ügyben született határozattal szemben a panaszos már a fellebbezés lehetőségét kimerítette, és a jogerős határozat közlésétől számítva kevesebb, mint egy év telt el. Remélem, ez az ügy nem jut el erre a szintre. Az interneten rengeteg egyéb madárriasztó megoldást lehet találni, ami nem jár ekkora zajjal (lézerese, ultrahang, stb…). Érdemes lenne a gyümölcsös tulajdonosával beszélni az alternatív lehetőségekről.
