Kérdés:

Kedves Katalin!

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szabályozza ezt a kérdést.

A rendelet szerint a zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan (gyár, kocsma, diszkó, áruház..stb) a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető  köteles a környezetvédelmi hatóságtól (a helyi önkormányzat jegyzőjétől) környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A zajkibocsátási határérték azt a hangerőt határozza meg, amekkora a zaj maximum lehet a zaj-forrás pontos helyén. Ha ezt az üzemeltető elmulasztja, akkor büntetés terheli, ha pedig a jegyző tud a zaj-forrás létesítéséről (pl. panaszokból), de mégsem állapít meg határértéket, akkor a felügyeletet ellátó szervéhez lehet fordulni (ami jelenleg a területileg illetékes Regionális Közigazgatási Hivatal).

Ezt a zajkibocsátási határértéket a jegyző a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján kell, hogy megállapítsa. Amennyiben a megállapító határozat nem felel meg a rendeletben írtaknak (akár csak a kötelező tartalmi elemekből hiányzik valamit), akkor a határozat ellen fellebbezésnek van helye a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

Létezik egy másik határérték, ez a zajterhelési határérték, ez azt határozza meg, amekkora a zaj a zajjal érintett területen maximum lehet (pl. a kérdező lakásában). Ez persze jóval kisebb a zajkibocsátásinál. Ez már pontosabban meghatározható a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet segítségével. Ennek a rendeletnek az 1. melléklete tartalmazza a kérdező esetében lényeges (üzemi és szabadidős) zajra vonatkozó határértékeket (db-ben, időszakhoz kötötten).:

A zajterhelési határértéknél fontos viszont a hatásterület fogalma, mert ezek az értékek csak az 93/2007. KvVM rendeletben meghatározott hatásterületen belül érvényesek (a szomszéd városban már nem)

Ezek szerint: a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:

a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,
b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,
c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

A kérdésben szereplő családi házas övezet, mivel lakóépületekből áll a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint védendő épületnek minősül!
Amennyiben a fenti határértékeket védendő épületben a zaj túllépi, akkor az veszélyes zajnak minősül amit a rendelet szerint tilos okozni!

Amint látja ez egy eléggé képlékeny terület, ahol sok függ a mérések pontosságától, ezért elsősorban műszaki tartalmú jogszabályok szabályozzák.

Véleményem szerint (bár nem tudom, pontosan milyen zajforrásról van szó), de ha a jegyző nem adott ki zajkibocsátási határértéket megállapító határozatot, akkor annak hiánya miatt érdemes felszólalni. Ha azonban van határozat, akkor érdemes összevetni a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelettel, mert ha lényegi tartalmi elem hiányzik, akkor megfellebbezhető (a határozat közlésétől számított 15 nap), illetve ha a határozatról -amit az érintettek széles köre miatt valószínűleg hirdetményben kellett volna közzé tenni- a közzététel hiánya miatt a fellebbezésre nyitva álló időszakon belül nem értesültek, akkor ezért is érdemes a felügyeleti szervnél felszólalni.

Remélem, tudtam segíteni! Ha további kérdései lennének, örömmel állok rendelkezésére!
Üdvözlettel: Sarolta