Kérdés:
Engedi-e a törvény, hogy családi kertes ház övezetbe olyan tevékenységet folytassanak, amely 50 decibelnél hangosabb /ez mért adat/? Az önkormányzat nem jelölt ki védősávnak területet. Ezen valamiképpen változtatni, javítani szeretnénk. Ha tudsz, segíts kérlek.
Köszönöm Kati
http://okologiaievolucio.hu/wp/wp-content/uploads/2012/03/okolucio_logo_vegleges_kicsi.jpg
Kedves Katalin!
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szabályozza ezt a kérdést.
A rendelet szerint a zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan (gyár, kocsma, diszkó, áruház..stb) a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető köteles a környezetvédelmi hatóságtól (a helyi önkormányzat jegyzőjétől) környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A zajkibocsátási határérték azt a hangerőt határozza meg, amekkora a zaj maximum lehet a zaj-forrás pontos helyén. Ha ezt az üzemeltető elmulasztja, akkor büntetés terheli, ha pedig a jegyző tud a zaj-forrás létesítéséről (pl. panaszokból), de mégsem állapít meg határértéket, akkor a felügyeletet ellátó szervéhez lehet fordulni (ami jelenleg a területileg illetékes Regionális Közigazgatási Hivatal).
Ezt a zajkibocsátási határértéket a jegyző a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján kell, hogy megállapítsa. Amennyiben a megállapító határozat nem felel meg a rendeletben írtaknak (akár csak a kötelező tartalmi elemekből hiányzik valamit), akkor a határozat ellen fellebbezésnek van helye a kézhezvételtől számított 15 napon belül.
Létezik egy másik határérték, ez a zajterhelési határérték, ez azt határozza meg, amekkora a zaj a zajjal érintett területen maximum lehet (pl. a kérdező lakásában). Ez persze jóval kisebb a zajkibocsátásinál. Ez már pontosabban meghatározható a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet segítségével. Ennek a rendeletnek az 1. melléklete tartalmazza a kérdező esetében lényeges (üzemi és szabadidős) zajra vonatkozó határértékeket (db-ben, időszakhoz kötötten).:
| nappal 06-22 óra |
éjjel 22-06 óra |
| 1. | Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek | 45 | 35 |
| 2. | Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület | 50 | 40 |
| 3. | Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület | 55 | 45 |
| 4. | Gazdasági terület | 60 | 50 |
A zajterhelési határértéknél fontos viszont a hatásterület fogalma, mert ezek az értékek csak az 93/2007. KvVM rendeletben meghatározott hatásterületen belül érvényesek (a szomszéd városban már nem)
Ezek szerint: a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:
a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,
b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,
c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,
A kérdésben szereplő családi házas övezet, mivel lakóépületekből áll a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint védendő épületnek minősül!
Amennyiben a fenti határértékeket védendő épületben a zaj túllépi, akkor az veszélyes zajnak minősül amit a rendelet szerint tilos okozni!
Amint látja ez egy eléggé képlékeny terület, ahol sok függ a mérések pontosságától, ezért elsősorban műszaki tartalmú jogszabályok szabályozzák.
Véleményem szerint (bár nem tudom, pontosan milyen zajforrásról van szó), de ha a jegyző nem adott ki zajkibocsátási határértéket megállapító határozatot, akkor annak hiánya miatt érdemes felszólalni. Ha azonban van határozat, akkor érdemes összevetni a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelettel, mert ha lényegi tartalmi elem hiányzik, akkor megfellebbezhető (a határozat közlésétől számított 15 nap), illetve ha a határozatról -amit az érintettek széles köre miatt valószínűleg hirdetményben kellett volna közzé tenni- a közzététel hiánya miatt a fellebbezésre nyitva álló időszakon belül nem értesültek, akkor ezért is érdemes a felügyeleti szervnél felszólalni.
Remélem, tudtam segíteni! Ha további kérdései lennének, örömmel állok rendelkezésére!
Üdvözlettel: Sarolta
